Jó napot kívánok!

24 éves fiú vagyok. 10 éves koromban kezdtem éjszakánként bepisilni, de csak nagyon ritkán. 13 éves koromban már minden éjjel bepisiltem. Később kivizsgáltak szervi bajt nem állapítottak meg. 15 éves koromban már nappal sem éreztem egyáltalán, hogy wcre kell mennem, rendszeresen bepisiltem és bekakiltam. Ma már egész nap nadrágpelenkát kell viselnem (egyedül nem tudom felvenni), mert semennyire sem tudom a hólyag és bélműködésemet kontrollálni.
Orvoshoz azért nem fordultam, mert nem tudtak rajtam segíteni, amikor ágybavizeltem.
Amióta az eszemet tudom rendszeresen egy valótlan női hangot hallok, ha egyedül vagyok kínos halálfélelem tör rám. Kisgyermekkoromban rendszeresen egy ijesztő "szörny" elől szaladgáltam, annak volt ilyen hangja. Többször befostam a rohanás közben, úgy rettegtem, de senki nem vette komolyan. Később ezt a "szörny" -et már nem láttam. Sokszor belső késztetést érzek, hogy össze nem illő tárgyakat pakoljak egymásra, egymás mellé, ha ezt nem tehetem, akkor nagyon feszült leszek. Saját bevallásom szerint nem vagyok őrült, remélem erről soraim önt is meggyőzik. Ez nem vicc.
Kérem adjon valaki tanácsot, mert sokszor az öngyilkosság szélén vagyok, hogy mindig bepisilek és bekakilok egy nem létező nőnek a hangja pedig gunyoros megjegyzéseket tesz a külvilágra. Sokszor hetekig nem mozdulok ki és csak a plafont vagy a falat nézem, mert a legkisebb cselekvés is félelemmel tölt el. Nem ülhetek egész nap a WCn és gyakorlatilag csak folyamatában tapasztalom a vizelet és székletvesztést. 2 hónapja nem mentem utcára, nem mertem a szégyenérzet miatt orvoshoz fordulni. Nagyon kérem adjanak tanácsot, mert tudom, hogy ez nevetségesen hangzik, de ez teljesen komoly és idegroncs vagyok és rémálmaim vannak és ami a legrosszabb, hogy senki nem hisz nekem. Káros szenvedélyem nincs gyógyszert nem szedek. Emberi kapcsolataim nincsenek, szexuális partnerem van.

Kérem segítsenek, legalább önök vegyenek komolyan!
Köszönettel.