Az Inko Klub Egyesületet 2005. év tavaszán azzal a célkitűzéssel alapítottuk meg, hogy segítséget nyújtsunk az inkontinenciával, azaz a vizelet- és székletvisszatartási problémákkal küzdő embertársainknak. Ezt az érintettek illetve veszélyeztetettek folyamatos tájékoztatásával kívánjuk elérni, amelyet személyes, telefonos illetve internetes tanácsadással valósítunk meg.

Személyes tanácsadás keretében az Inko Klub ebben az évben egy 15 állomásos előadás-sorozatot indított el különböző helyszíneken (gondozó központokban, idősek klubjaiban, nyugdíjas otthonokban). Az előadásokat az Inko Tanácsadó Csapat szakápolónői, Bednárné Fehér Gyöngyi és Szászné Bundi Erzsébet valamint az egyesület képviselője, Csallos Viktória tartja. Előadásunk keretében bemutatjuk az inkontinencia tünetegyüttesét, kialakulásának okait, megelőzésének, kezelésének és esetleges gyógyításának lehetőségeit. A hallgatóságot hasznos tanácsokkal látjuk el a higiénia és az életmód területén, valamint tudatosítjuk, hogy mennyire fontos az inkontinencia orvosi kivizsgálása és a megfelelő kezelési módszerek alkalmazása.

Az inkontinens személyeknél jelentős a pszichés terhelés, sokan szégyellik állapotukat még családjuk társaságában is, és megpróbálják titokban tartani betegségüket. Különböző higiénés szokásaik alakulnak ki - a túlzott tisztálkodástól a tisztátalanságig egyaránt. Az ilyen betegeknek az adott megbecsülés, tisztelet, a szeretet, és a fizikai teendő óvatos elvégzése sokat javít az inkontinencia okozta megalázó helyzetben. Ez a helyzet az ápoló, a gondozó és a család részéről is maximális tapintatot és megértést kíván.

Az elmúlt fél évben az előadásaink alkalmával rengeteg tapasztalatara tettünk szert, amelyeket a következőkben foglaltuk össze:

1. Az előadások célja a társadalomban élők informálása az inkontinenciáról, illetve annak tudatosítása, hogy az inkontinencia nem szégyellni való betegség, hanem egy állapot mely kezelhető. Arra a fontos dologra figyeltünk fel, hogy a hallgatóság nagy része tabutémának tekinti ezt a kérdést és kevés információval rendelkeznek a vizeletvisszatartási zavar kezelését illetően! Amikor megérkezünk egy helyszínre, a hallgatóság nagy része meglepődve figyeli a kikészített demonstratív eszközöket, inkontinencia betéteket és pelenkákat. Az előadás előrehaladtával egyre több érintett esetében látjuk a felismerést, hogy milyen sok új információt kapnak, amiről eddig még nem is mertek beszélni senkivel. Az előadás végén egymás után teszik fel a kérdéseket, illetve több esetben más ismerősre, férjre terelik a szót, így kérnek tanácsot. Szégyen vagy sem, mindenesetre meglepő, hogy a szexuális életüknél is nagyobb hallgatás övezi az inkontinenciát.

2. A termékek fajtájával az érintettek nincsenek tisztában, nincs módjuk maguknak kiválasztani a számukra legmegfelelőbb segédeszközt. Ugyanazt a terméket használják, amit sok évvel ezelőtt javasoltak nekik. A háziorvos nem kérdez rá állapotuk romlására, esetleg javulására, csak felírja receptre ugyanazt a méretű nadrágpelenkát vagy betétet, mint mindig. Sokszor az érintettek el sem jutnak a háziorvosig, az asszisztenstől kézhez kapják a receptet. A tájékoztatást ez irányban erőltetni kellene, ebben a háziorvosoknak, körzeti ápolóknak hatalmas szerepük lenne. Legalább félévente találkoznia kellene az inkontinens egyénnek háziorvossal vagy urológussal. Ha például rosszabbodik a beteg állapota, nem elég a megszokott nedvszívókapacitású betét, mert a vizelet kifolyhat, a betét és a ruhanemű átázhat, bőrirritáció és felfekvés alakulhat ki. Ilyenkor el kell mondani az orvosnak, hogy egy nagyobb kapacitású betétet szeretne használni, s ha a betét nem elegendő, akkor nadrágpelenka alkalmazása javasolt.

3. A termékek felírási lehetőségeit a betegek nem ismerik, ezzel kapcsolatban sok kérdést tesznek fel. Meglepődve veszik tudomásul, hogy ezen egyszerhasználatos eszközökből egy receptre az orvos 3 havi adagot is felírhat, így nem kell minden hónapban patikába járni. A kisebb kapacitású betétekből negyedévente 360 darab írható fel, ami napi négy darab használatát jelenti. A nagyobb kapacitású betétekből egy negyedévre 270 darab, a nadrágpelenkákból pedig egy negyedévre 270 darab nappali és 90 darab éjszakai írható receptre. Ezeket a termékeket az OEP 85%-ban támogatja, tehát a betegnek csak a termék árának a 15%-át kell kifizetnie. Aki rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, azoknak nem kell fizetni ezen eszközökért. Ha valakinek vizeletvisszatartási zavara van, mindenképpen javasoljuk, hogy menjen el orvosi kivizsgálásra, és a diagnózis felállítása után már támogatott terméket tud vásárolni az illető. Nem célszerű bevásárlóközpontokban kapható egészségügyi vagy tisztasági betéteket vásárolni, mivel azok egyrészt drágábbak, másrészt inkontinencia esetében nem alkalmazhatóak, mivel nem erre a betegségre fejlesztették ki őket.

Nagyon örülünk, hogy előadásainkat mindig pozitívan, kedvességgel fogadták a helyszíneken, és úgy érezzük ezzel segítséget tudtunk nyújtani az embereknek. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az érintettek nagy része nem ágyhoz kötött beteg, hanem a problémáival együtt élve igyekszik részt venni a mindennapi életben. Sok nő már fiatalon – szülés után vagy a változókorban - is érintett. Teljes bizalommal kell orvoshoz fordulni és merni beszélni a problémáról. A kommunikáció hiánya szükségtelen szenvedést okoz.

Szerzők: Bednárné Fehér Gyöngyi, Szászné Bundi Erzsébet, Csallos Viktória